Kilenc település kap városi címet július elsejével. Ezzel 298-ra emelkedik a magyarországi városok száma. Kozármisleny Baranya megye 13. városa lesz júliustól.

A Pécstől hét kilométerre található, 5 ezer 200 lakosú település polgármestere, Völgyesi Gyula elmondta: több mint egy évtized alatt csaknem megkétszereződött a településen élők száma. A városi rang elnyerését a dinamikus fejlődés elismerésének tekintik és lehetőségnek arra, hogy a lendület ne törjön meg.

Céljuk, hogy kiépült intézményrendszerükre alapozva a vonzáskörzetükben egy emberibb léptékű mikrotérség jöjjön létre. Ennek érdekében például okmányirodát hoznak létre, tanuszodát, újabb műfüves pályát építenek, és bővítik az óvodát. Az önkormányzat nemrégiben harminchektáros területet vásárolt, amelyen 250 telket alakítanak ki. A településen ma ötszáz vállalkozás működik, és újabb ipari zóna létrehozását is tervezik. Az önkormányzat csaknem 1 milliárdos költségvetését jelentősen nem befolyásolja a városi cím, de a polgármester szerint a pályázatokon való részvételi lehetőségeik megnőnek.

Alsózsolca lesz Borsod-Abaúj-Zemplén 25. városa. A több mint 6 ezer lakosú település Miskolctól tíz kilométernyire található. „Évek óta arra törekszünk, hogy az eddig is vállalt és múltunkból is következő szerepeknek minél magasabb színvonalon megfeleljünk” - indokolta várossá válási törekvéseiket Zsíros Sándorné polgármester, aki szerint Alsózsolca infrastruktúja, intézményi és egészségügyi hálózata, gazdasági környezete - területén ipari park is működik - egyaránt városias, és közrendje, közbiztonsága is bizonyítja: megérdemelten kapják meg a címet. Az önkormányzat évente több mint 1 milliárd forintból gazdálkodik, a városi címhez adható normatív támogatás még 20-30 milliót hozhat.

Körösladány Békés megye 19. városa lesz. A több mint 5 ezer lakosú, Sebes-Körös-parti település idén 1,1 milliárd forintból gazdálkodhat, és Pelcsinszki Boleszláv polgármester reményei szerint egyensúlyban zárja 2007-et. A polgármester a városi rangot annak tulajdonítja, hogy Körösladány nagy intézményhálózatot működtet, és a térség egyik legnagyobb munkáltatója. A jövőről szólva elmondta: bár még csak egyharmad arányban látják el az ingatlanokat szennyvízcsatornával, már készen vannak a tervek a bővítésre, és számítanak a 2. Nemzeti Fejlesztési Terv kínálta lehetőségekre is.

Ács lesz Komárom-Esztergom megye 11. városa. A 7 ezer 200 lakosú település Bábolna és Komárom között található, az M1-es autópálya csomópontjától négy kilométerre. „A városi rangtól azt reméljük, hogy nő a befektetői érdeklődés, és több lehetőségünk lesz pályázati források megszerzésére is” - mondta Csöbönyei Imre, a csaknem 1 milliárd forintból gazdálkodó település polgármestere. Ácson két nagyobb vállalkozás található, tojáscsomagoló anyagok gyártásával, illetve sertéstenyésztéssel foglalkoznak. Új cégek betelepülésére a volt cukorgyár területe kínál lehetőséget, ahol ipari parkot alakítottak ki.

Biatorbágy - Pest megye egyik új városa – 10 ezer 600 lakójának életét sok tekintetben könnyebbé teszi az új cím: most például saját okmányirodát nyithatnak, ami több órányi időmegtakarítást tesz lehetővé - közölte Palovics Lajos polgármester. A településen már jó néhány cég megtelepedett; az adóbevételek révén lényegében teljesen kiépült az infrastruktúra. Budapest közelsége miatt alig kétszázalékos a munkanélküliség. Mind többen helyben jutnak munkához, sőt sokan máshonnan - Fejér és Komárom megyéből, sőt Szlovákiából is - járnak oda dolgozni.

Maglód - amely 10 ezer 700 lakosával jelenleg a 3. legnagyobb magyar község - szintén Pest megye új városa lesz. Tabányi Pál polgármester elmondta, hogy jelentős infrastukturális fejlesztések zajlottak a településen, amellyel alkalmassá vált arra, hogy a térség kulturális központja legyen. A gazdasági pezsgés is megindul, mert Maglódnál épül az M0-ás gyűrű legújabb szakasza. Üzemek sora telepedhet majd meg az autóút jóvoltából, és a közlekedés feltételei is javulnak. A Ferihegyi repülőtér alig néhány percnyi közelségbe kerül, ami lehetőséget ad például tranzitszálloda építésére, amelynek adója a város még lendületesebb gyarapodását teszi lehetővé - utalt rá Tabányi Pál.

Törökbálint a városi rangot az utóbbi évek dinamikus fejlődése elismerésének tekinti - mondta a 12 ezer 500 lakosú Pest megyei település polgármestere, Keller László. A polgármester szerint a befektetőknek az agglomeráció egyik legvonzóbb helye Törökbálint, ahol az iparűzési adó nagy részét az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. A jó közlekedés és a kedvező adottságok miatt sokan költöznek az új városba.

Mándok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 25. városa - hatszáz éves múltja során 1720-tól másfél évszázadig már mezővárosként funkcionált, 1948-ig járási székhely is volt. „Mindig is egy kistérség természetes központja volt Mándok, az utóbbi években pedig sokat tettünk azért, hogy megfeleljünk a városi kívánalmaknak” - mondta a 4 ezer 740 lakosú nagyközség polgármestere, Pekó László. A Záhonytól 9 kilométerre délre, a Tisza mellett fekvő Mándokon 192 vállalkozás működik, és nagy fejlődést ígér az, hogy felfutóban van az ukrán-orosz széles nyomtávú vasúti rakodók kihasználása.

Bük lesz Vas megye 11. városa. A gyógyfürdőjéről közismert, 3 ezer 260 lakosú település polgármestere, Horváth Lajos elmondta: városuk jövőjét továbbra is az idegenforgalom fejlesztésében látják. A fejlett intézményhálózattal rendelkező település költségvetésébe az idegenforgalmi adóból évente 150 millió forint folyik be. Jelentős az iparűzésiadó-bevételük is, mivel Bükön több jól működő vállalkozás, köztük egy ötcsillagos szálloda is van. A település határában jelentős vállalatok telepedtek meg, és újabb, környezetbarát technológiát alkalmazó cégeket várnak.